A nyugdíj kiszámítása elsőre bonyolultnak tűnik, az alapelv azonban egyszerű: az öregségi nyugdíj a nyugdíjalapot képező havi átlagkereset meghatározott százaléka. Hogy ez hány százalék, azt a megszerzett szolgálati idő hossza dönti el.
Mi az a szolgálati idő?
Szolgálati időnek alapesetben azok az időszakok számítanak, amelyek alatt Ön nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett – például munkaviszony vagy vállalkozás. Bizonyos időszakok (például egyes gyermekgondozási ellátások) szintén beszámítanak. A szolgálati időt napra pontosan tartják nyilván, a szorzóhoz pedig lefelé kerekítve, egész évekkel számolnak.
Mennyit ér egy-egy év?
A jogszabály táblázatban rögzíti, hogy adott szolgálati időhöz az átlagkereset hány százaléka tartozik:
| Szolgálati idő | Az átlagkereset százaléka |
|---|---|
| 15 év | 43% |
| 20 év | 53% |
| 25 év | 63% |
| 30 év | 68% |
| 36 év | 74% |
| 40 év | 80% |
40 év fölött minden további év 2 százalékponttal növeli a szorzót.
Mi az átlagkereset?
A nyugdíj alapja az 1988 óta szerzett keresetek havi átlaga. A korábbi évek kereseteit a nyugdíjszámításnál felszorozzák (valorizálják), hogy a régi és az új bérek összevethetők legyenek. Ezért a mostani fizetése nem azonos a nyugdíj alapjával – a kettő jelentősen eltérhet.
Hogyan ellenőrizheti a saját adatait?
A Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában megnézheti, milyen szolgálati időt és kereseteket tartanak nyilván Önről. Hiányzó időszak esetén érdemes időben adategyeztetést kérni, mert a pótlás évekkel később nehezebb.
Becslés saját adatokkal
Ha szeretné látni, nagyjából mekkora nyugdíjra számíthat, próbálja ki várható nyugdíj kalkulátorunkat. Az eredmény tájékoztató becslés: a hivatalos összeget mindig a Kincstár állapítja meg.
