Sokan úgy gondolják, hogy ötvenöt vagy hatvanéves kor körül már nem érdemes új szakmát tanulni, munkahelyet váltani, netán saját vállalkozásba fogni. Pedig a nyugdíj előtti évek nem feltétlenül a lehetőségek beszűküléséről szólnak. A több évtizednyi tudás, az emberismeret és a kapcsolatok egy új szakmai fejezet alapjai is lehetnek – különösen akkor, ha a változást nem hirtelen ugrásnak, hanem jól átgondolt folyamatnak tekintjük.

Erről beszélgetett Pethő Anikó fejvadász és karriertanácsadó az Igényes Nő Podcastban, Dénes Évi műsorvezetővel. Bár az interjú elsősorban a 40–50 év felettiek, különösen a nők karrierváltását járta körül, több tanácsa azoknak is hasznos lehet, akik már csak néhány évre vannak a nyugdíjkorhatártól, vagy a nyugdíjazás után is szeretnének aktívak maradni.

Miért éppen 50–60 éves kor körül jöhet el az újratervezés ideje?

A pályánk első évtizedeiben többnyire gyűjtjük a tapasztalatot: új feladatokat, képzéseket, felelősséget és kapcsolatokat vállalunk. Pethő Anikó az interjúban ezt egy képzeletbeli hátizsákhoz hasonlítja, amelyet évtizedeken át pakolunk tele. Aztán eljöhet az idő, amikor érdemes kipakolni belőle, és eldönteni, mi az, amit továbbvinnénk.

Ez különösen fontos lehet nyugdíj előtt. A korábbi munkánk lehet, hogy már nem ad elég örömet, megterhelővé vált a bejárás, változott az egészségi állapotunk, vagy egyszerűen több önállóságra vágyunk. Máskor nem az a cél, hogy kevesebbet dolgozzunk, hanem hogy végre olyan feladatokra fordítsuk az időnket, amelyekben valóban jók vagyunk.

Az újrakezdés nem feltétlenül pályaelhagyás. Egy volt irodavezető például segíthet kisebb cégeknek adminisztrációt szervezni, egy tapasztalt műszaki szakember mentorálhat fiatal kollégákat, egy korábbi tanár pedig vállalhat korrepetálást. A döntő kérdés: mit tudok jól, mire van szükség, és milyen munkarend illik az életemhez?

Megnyitás a YouTube-on

Nem kell a következő húsz évre előre eldönteni mindent

Az állásváltás vagy vállalkozásindítás egyik legnagyobb akadálya a félelem a rossz döntéstől. Mi történik, ha nem sikerül? Mi lesz, ha kisebb lesz a bevételem? Mi van, ha már nem találok vissza a munkaerőpiacra?

Pethő Anikó arra hívja fel a figyelmet az interjúban, hogy a mai karrierdöntéseket nem feltétlenül érdemes végleges, évtizedekre szóló elköteleződésként kezelni. Egy új irányt kisebb lépésekben, két-három éves távlatban is ki lehet próbálni, miközben a hosszabb távú célt sem veszítjük szem elől.

Ez ötvenöt évesen különösen megnyugtató gondolat lehet. Nem kötelező felmondani ahhoz, hogy valaki új életpályán kezdjen gondolkodni. Előbb lehet tanulni, kipróbálni egy kisebb projektet, beszélni lehetséges megrendelőkkel, és csak akkor továbblépni, ha már van tapasztalat arról, működik-e az elképzelés.

Vállalkozást indítani nyugdíj előtt? A tapasztalat sokszor előny

A szakértő szerint egyáltalán nem mindenkinek való a vállalkozás, de aki szívesen dolgozna önállóan, annak nem feltétlenül kell nulláról felépítenie mindent. Sok esetben a korábbi tudás, a piaci kapcsolatok és az ügyfelek problémáinak ismerete a legértékesebb induló erőforrás.

Ezzel összecseng egy amerikai kutatás a vállalkozásalapítók életkoráról. A vizsgált, leggyorsabban növekvő cégek alapítóinak átlagéletkora 45 év volt, és az adott iparágban szerzett korábbi tapasztalat összefüggött a kiemelkedő növekedés nagyobb esélyével. A kutatás az Egyesült Államok meghatározott vállalkozásaira vonatkozott, ezért nem általános sikerígéret, hanem annak bizonyítéka, hogy a fiatal életkor nem előfeltétele az eredményes vállalkozásépítésnek.

A Nyugdíjas Vagyok korábbi útmutatójában 15 kis tőkével is kipróbálható vállalkozásötletet gyűjtöttünk össze nyugdíjasoknak. A tanácsadástól a tanításon és adminisztráción át a kézműves termékekig sokféle irány létezik. Egyik sem garantál keresetet, de segíthet megtalálni a saját lehetőségeinkhez illő kiindulópontot.

Hogyan lehet kisebb kockázattal elindulni?

Az interjú egyik leggyakorlatiasabb példája egy szakemberről szól, aki a meglévő marketingtudására építve szeretne később könyvkiadással foglalkozni. Nem egyik napról a másikra vált: előbb tanfolyamokat végez, megismeri az új területet, és fokozatosan halad a célja felé.

Ezt a módszert nyugdíj előtt is érdemes követni:

  1. Írjuk össze az erősségeinket. Nemcsak a munkaköröket, hanem a tényleges képességeket: szervezés, problémamegoldás, ügyfélkapcsolat, tanítás vagy kézügyesség.
  2. Határozzuk meg, mit szeretnénk másképp. Kevesebb ingázás, kötetlenebb időbeosztás, nagyobb alkotói szabadság vagy némi pluszjövedelem lehet a cél.
  3. Próbáljunk ki egy kis léptékű feladatot. Megbízható visszajelzés nélkül ne költsünk jelentős összeget új eszközökre, honlapra vagy készletre.
  4. Tanuljunk célzottan. Egy rövidebb digitális vagy szakmai képzés sokszor hasznosabb lehet, mint egy teljesen új, többéves tanulmányi program.
  5. Készítsünk pénzügyi és időtervet. Mennyi időt és pénzt kockáztathatunk úgy, hogy a biztos megélhetésünk ne kerüljön veszélybe?

A részletes kezdési szempontokat a magazin Vállalkozás 50 felett rovatában is megtalálhatjuk.

Mi van, ha már túl idősnek érzem magam a munkaerőpiacon?

A hosszú szakmai múlt nem jelent automatikus előnyt minden álláshirdetésnél. Előfordulhat életkori előítélet, és a technológiai változások valóban új készségeket követelhetnek. Pethő Anikó ugyanakkor arra is rámutatott, hogy bizonyos területeken – például emberközpontú ügyfélszolgálatban, segítő munkakörökben, szervezési és vezetői feladatokban – különösen értékes lehet a türelem, a tapasztalat és a jó ítélőképesség.

A hangsúly nem azon van, hogy minden ötven feletti munkavállaló jobb döntéseket hozna a fiataloknál, hanem azon, hogy másfajta erősségeket tudhat a magáénak. Érdemes ezeket konkrét történetekkel megmutatni: milyen problémát oldottunk meg, milyen csapatot segítettünk, hogyan kezeltünk nehéz ügyfélhelyzetet?

A mesterséges intelligencia és más digitális eszközök megtanulása szintén lehetőség lehet, de nem kell egyik napról a másikra technológiai szakértővé válni. Elég lehet először azokat az eszközöket megismerni, amelyek a korábbi munkánkat könnyítik meg.

Nyugdíj előtt vagy nyugdíj mellett: nem ugyanazok a feltételek

Fontos különbség, hogy valaki még aktív munkavállalóként váltana pályát, vagy már saját jogú öregségi nyugdíjasként szeretne új munkát vállalni. Az adózás, a járulékok, egyes ellátások és a vállalkozási forma megválasztásának szabályai élethelyzettől függően eltérhetnek.

Éppen ezért a karrierváltási terv része legyen a munkajogi és pénzügyi tájékozódás is. A nyugdíj melletti munkavégzésről szóló útmutatóink segítenek az alapok megértésében, de személyes helyzet esetén érdemes szakértővel is egyeztetni. A nyugdíj előtti vállalkozásindítás nem biztos, hogy ugyanazokkal a kötelezettségekkel jár, mint a már nyugdíjas vállalkozó tevékenysége.

Öt kérdés, amelyet érdemes feltenni magunknak

Egy jó döntés előtt nem árt akár papírra vetni a válaszokat:

  • Melyik korábbi feladatom adott a legtöbb energiát, és melyik fárasztott a legjobban?
  • Melyik három képességemért fizetne ma is valaki, vagy milyen állásban lenne értékes?
  • Mennyi bizonytalanságot engedhetek meg magamnak a családi költségvetésben?
  • Milyen tudást kell frissítenem ahhoz, hogy versenyképes maradjak?
  • Mi lenne az a legkisebb, visszafordítható lépés, amelyet már a következő hónapban megtehetek?

A legfontosabb, hogy ne kizárólag egy idealizált új munkáról álmodozzunk. Próbáljuk meg pontosan körülírni, mit szeretnénk, és mi az, amiből nem tudunk engedni. Az interjúban a szakértő a tudatos prioritások és a személyes határok kijelölését is hangsúlyozza.

Nem késő újrakezdeni – de nem is kötelező

A nyugdíj előtti karrierváltás vagy vállalkozásindítás nem verseny. Van, aki ötvenöt évesen új szakmában talál örömet, más pedig a megszokott munkahelyén marad, és inkább a szabadidejében épít valami újat. Mindkettő lehet átgondolt, jó döntés.

Pethő Anikó a beszélgetés végén egy találó képpel foglalja össze a változtatás lényegét: „igazából csak a szoftvert kell frissíteni”. Vagyis nem kell megtagadni a mögöttünk álló évtizedeket. Éppen azokra építve lehet olyan következő fejezetet választani, amely a szakmai, az anyagi és a személyes igényeinkhez is jobban illeszkedik.

A teljes interjú a Igényes Nő magazinban, Pethő Anikóval készült podcastbeszélgetésként érhető el. A további beszélgetések a Igényes Nő Podcast Spotify-műsoroldalán is kereshetők.

Források

Fotó: DLX MEDIA (eredeti podcaststúdió-felvétel, a képen az Igényes Nő Podcast felvételi helyszíne látható).