Mit csinál az ember, ha már 36 évesen nem kell többé dolgoznia a megélhetésért? Bognár Balázs ezt nemcsak elképzelte, hanem meg is valósította. Ám a korai visszavonulásról szóló történetének talán nem a vagyonépítés a legérdekesebb része, hanem az, amit a pénzügyi szabadság elérése után tanult meg.

A FIRE Hungary közösség alapítója és Az első 100 millió című könyv szerzője Dallos Zoltán 2024. december 24-én megjelent Üzlet & Utazás-interjújában beszélt arról, hogyan jutott el a korai nyugdíjig, miért fontos a rendszeres megtakarítás, és mitől válik igazán értékessé a szabadidő. A közel 51 perces beszélgetés a YouTube-on is megtekinthető.

Nyugdíjas 36 évesen – de nem úgy, ahogyan elsőre gondolnánk

Bognár Balázs nem állami öregségi nyugdíjat kapott 36 évesen. Az úgynevezett FIRE életformát érte el: a rövidítés az angol Financial Independence, Retire Early kifejezésből származik, vagyis anyagi függetlenséget és korai visszavonulást jelent.

A gondolat lényege egyszerű: aki hosszú éveken át következetesen megtakarít, a pénzét befekteti, és elegendő vagyont épít fel, annak később már nem feltétlenül kell munkabérre támaszkodnia. A befektetéseiből fedezheti a kiadásait, vagy dönthet úgy, hogy kevesebbet dolgozik, és több időt fordít a családjára, a hobbijaira vagy az utazásra.

Balázs az interjú idején már közel tíz éve élt így. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem mindenkinek kell teljesen abbahagynia a munkát. Van, akinek már az is óriási szabadságot jelent, ha pénzügyi tartalékai miatt könnyebben mondhat nemet egy rossz állásra, vagy részmunkaidőre válthat.

Nem örökölt lakásból indult, hanem alkalmazotti fizetésből

A történet egyik tanulságos részlete, hogy Balázs elmondása szerint nem kapott induláskor lakást vagy autót a családjától. Tizennyolc évesen már volt értékpapírszámlája, és fiatalon elkezdte tanulni a befektetések világát. Később alkalmazottként dolgozott, tudatosan keresett jobb munkalehetőségeket, és a növekvő fizetéséből egyre többet próbált félretenni.

Az általa követett alapelv három részből állt: növelni a bevételt, kordában tartani a kiadásokat, majd a megtakarított összeget hosszú távra befektetni.

Ez nem jelentette azt, hogy minden örömről lemondott. Az interjúban sportolásról, motorozásról és utazásról is beszélt. Inkább azt tartotta fontosnak, hogy a nagyobb kiadások valóban örömet adjanak, ne pusztán megszokásból vagy mások elvárásai miatt történjenek.

Mennyi pénz kell ahhoz, hogy ne kelljen dolgozni?

A beszélgetésben előkerült a FIRE mozgalom egyik legismertebb számítási módszere, a 4 százalékos szabály. Ennek egyszerűsített kiindulópontja, hogy az éves megélhetési költségek körülbelül 25-szörösének megfelelő befektetett vagyon esetén érdemes megvizsgálni, fenntartható lehet-e a munkától független élet.

Ha például egy háztartás havi 400 ezer forintból él, az évente 4,8 millió forint kiadást jelent. Ennek huszonötszöröse 120 millió forint. Az interjúban a kerekített, évi ötmilliós összeggel számolva körülbelül 125 millió forint hangzott el.

Ez azonban nem garantáltan elegendő összeg, és nem azt jelenti, hogy minden évben biztosan 4 százalék kamat jár. A befektetések értéke csökkenhet, a megélhetési költségek változhatnak, és a pénz akár sok évtizedre is kellhet. A Vanguard nyugdíjtervezési összefoglalója is hangsúlyozza: a négy százalékos szabály eredetileg hosszabb, de jellemzően 30 éves nyugdíjas időtávra szolgált kiindulópontként; a nagyon korán visszavonulók esetén óvatosabb, személyre szabott tervezés szükséges.

A befektetés nem gyors meggazdagodás – és hibázni is lehet

Balázs őszintén beszélt arról is, hogy pályája elején maga is veszített pénzt. Kockázatos, rövid távú kereskedési próbálkozásokkal többször lenullázott kisebb befektetési számlákat. Később fordult a hosszú távú részvénybefektetés felé.

A különbség lényeges. A gyors nyereség reményében vállalt tőkeáttételes ügyletek és a hosszú évekre megvásárolt, megfelelően megválasztott befektetések nem ugyanazt a kockázatot jelentik. Ugyanakkor a hosszú távú befektetés sem kockázatmentes.

Az interjúban Balázs azt is elismerte, hogy saját, részvényekre erősen építő portfólióját nem ajánlaná követendő mintaként mindenkinek. Másnak nyugodtabb megoldást jelenthet a befektetések többféle eszköz közötti megosztása. Az ingatlanbefektetésről pedig megjegyezte: a lakáskiadás sem feltétlenül teljesen passzív jövedelem, hiszen bérlőkkel, karbantartással és ügyintézéssel is járhat.

A korai nyugdíj váratlan árnyoldala: kedd délben nincs kivel találkozni

Talán a beszélgetés legemberibb vallomása volt, amikor Balázs elmondta: utólag úgy érzi, egy kicsit korán és túl hirtelen hagyta abba az alkalmazotti munkát.

A kezdeti felszabadultság után szokatlan helyzetekkel szembesült. Hétköznap napközben szívesen sportolt vagy utazott volna, de a barátai akkor dolgoztak. Hiányozni kezdtek a munkahelyi közösség és a megszokott hétfő reggeli megbeszélések is. A korábbi szakmai szerep nélkül azt is újra kellett gondolnia, hogyan mutatkozik be másoknak.

Ez sok, hagyományos életkorban nyugdíjba vonuló embernek is ismerős lehet. A munka nem csupán fizetést ad, hanem napirendet, kapcsolatokat, célokat és olykor önbecsülést. Amikor ez hirtelen megszűnik, a sok szabadidő önmagában nem feltétlenül hoz elégedettséget.

Balázs ezért a nagy váltás előtt egyfajta próba-visszavonulást is javasolt: aki megteheti, először tapasztalja meg, hogyan töltené a hétköznapjait állandó munkakötelezettség nélkül. Ez persze csak megfelelő anyagi tartalék és személyes körülmények mellett lehet reális.

Amikor az idő értékesebb lesz, mint a következő millió

A felvételen Balázs arról is mesélt, hogy az évek során a céljai átalakultak. Korábban konkrét vagyoni mérföldkövek motiválták; később a családdal töltött idő, az utazás, a sport és a másoknak nyújtott segítség fontosabb lett számára.

A FIRE Hungary közösségben találkozókat szervez, pénzügyi tapasztalatokat oszt meg, és – saját szavai szerint – szívesen foglalkozik olyasmivel, amit akkor is csinálna, ha nem kapna érte pénzt. A visszavonulás tehát nem tétlenséget jelentett számára, hanem szabadabb választást abban, mivel töltse a napjait.

Ez a gondolat a nyugdíjas években is különösen aktuális. Nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy mikor hagyjuk abba a munkát, hanem az is, hogy mivel szeretnénk megtölteni az utána következő éveket.

Mit tanulhatnak ebből azok is, akik nem akarnak 36 évesen nyugdíjba menni?

Bognár Balázs életútját nem lehet automatikusan lemásolni: eltérő fizetés, családi helyzet, életkor és kockázatvállalási lehetőség mellett egészen más utak reálisak. Néhány alapelv azonban a hagyományos nyugdíj előtt állóknak és a már nyugdíjban élőknek is hasznos lehet.

  • Ismerjük a kiadásainkat: egy egyszerű füzet vagy táblázat is segíthet megmutatni, mire megy el a pénz, és hol van mozgástér.
  • Építsünk biztonsági tartalékot: már a kisebb, rendszeres félretett összegek is növelhetik a váratlan kiadásokkal szembeni biztonságot.
  • Csak érthető kockázatot vállaljunk: a rövid távon szükséges megtakarításokat nem érdemes nagy árfolyam-ingadozásnak kitenni; befektetés előtt a költségeket és a veszteség lehetőségét is mérlegelni kell.
  • A szabadidőre is készüljünk: baráti kapcsolatok, mozgás, közösségi programok, tanulás vagy önkéntesség nélkül a pénzügyi nyugalom sem feltétlenül jelent teljes életet.

A 2024-es interjú talán legfontosabb üzenete így nem az, hogy mindenkinek százmilliós vagyont kell felhalmoznia. Hanem az, hogy a pénzügyi tudatosság végső célja nem feltétlenül a minél nagyobb vagyon, hanem a biztonság és a saját időnk feletti nagyobb szabadság.

A teljes, 2024 decemberében megjelent beszélgetés: 36 éves kora óta „nyugdíjas”, a befektetéseiből él – Bognár Balázs, FIRE Hungary.

Források

Borítókép forrása: a felhasználó által biztosított, az Üzlet & Utazás Bognár Balázs-interjújához kapcsolódó grafika; a publikáláshoz 1200 × 800 képpontra igazítva.

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A megszólalások és személyes körülmények a 2024 decemberében rögzített interjú idejét tükrözik.