Videóhívás az unokával? Megy. Fotó küldése Messengeren? Az is. De amikor egy hivatalos oldalra kell belépni, egy leletet megnyitni vagy egy banki műveletet ellenőrizni, sokan inkább megkérik a gyereküket, hogy intézze el helyettük. A digitális kirekesztődés nem feltétlenül azt jelenti, hogy valakinek nincs telefonja vagy internetje. Néha azt, hogy az eszköz a kezében van, de bizonyos ügyeket mégsem tud, vagy nem mer önállóan elvégezni.
Erre a kevésbé látható problémára hívta fel a figyelmet a máltai Times of Malta 2026. november 8-án megjelent véleménycikke a „silver digital divide”, vagyis az időseket érintő digitális szakadék jelenségéről. Szerzője, Daniel Mangani a máltai közszolgálat informatikai vezetője és a digitális befogadást kutató szakember. Az írás nem új önálló felmérés, hanem szakmai elemzés, amelyet érdemes a hivatalos statisztikákkal együtt olvasni.
Mit jelent a digitális szakadék időskorban?
A digitális szakadék azoknak a különbségeknek az összefoglaló neve, amelyek meghatározzák, ki mennyire fér hozzá a digitális eszközökhöz és szolgáltatásokhoz, és ki tudja azokat a gyakorlatban használni. Régebben elsősorban az volt a kérdés, van-e otthon számítógép vagy internet. Ma már az is döntő, hogy valaki:
- megérti-e, mit kér tőle egy online űrlap;
- el tud-e igazodni egy mobilalkalmazásban;
- felismeri-e a hamis üzeneteket és a csalási kísérleteket;
- mer-e hibázni és újra próbálkozni;
- képes-e segítség nélkül elvégezni egy számára fontos feladatot.
Az unokákkal való kapcsolattartás önmagában is értékes eredmény. Nem kell mindenkinek minden digitális szolgáltatást használnia. A gond ott kezdődik, amikor az online ügyintézés hiánya elzár valakit egy szolgáltatástól, vagy másoktól teszi függővé.
A máltai számok: sokan interneteznek, kevesebben magabiztosak
A máltai statisztikai hivatal, a National Statistics Office (NSO) 2025-ös felmérése szerint a 16–74 évesek 96,0%-a használta az internetet a vizsgált időszakban. A 65–74 évesek körében ez az arány 76,9% volt.
Az életkor szerinti különbségnél is beszédesebb egy másik adat: a 65–74 éves internetezőknek mindössze 30,5%-a rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel a felmérés szerint. Összehasonlításképpen a 16–24 éves internetezőknél ez az arány 91,5% volt.
A generatív mesterségesintelligencia-eszközöket a 65–74 éves internetezők 12,5%-a használta 2025-ben. A számok eltérő dolgokat mérnek: az internethasználat nem egyenlő a digitális készséggel, és az MI-használat sem kötelező feltétele a digitális önállóságnak. Az adatgyűjtés a 75 év felettiek helyzetéről ezekben a mutatókban nem ad közvetlen képet. A 2025-ös felmérés súlyozási módszerét is módosították, ezért az előző évi adatokkal óvatosan érdemes összehasonlítani.
Miért lehet nehéz az online ügyintézés akkor is, ha van telefon?
A Times of Malta szerzője több, egymással összefüggő okot említ.
1. A személyes ügyintézés megszokott és értékes. Máltán sok alapvető szolgáltatás viszonylag közel elérhető. Ha valaki a bankban, postán vagy ügyfélszolgálaton gyorsan beszélhet egy emberrel, kevésbé érzi szükségét annak, hogy egy új felületet megtanuljon. A személyes kapcsolat sokak számára ráadásul társas élmény is.
2. A hibázástól való félelem visszatarthat. Egy rossz gomb megnyomása, egy elfelejtett jelszó vagy egy félreérthető hibaüzenet komoly aggodalmat okozhat, különösen pénzügyi vagy egészségügyi ügyeknél.
3. A csalások hírei miatt a bizalmatlanság érthető. Ez nem alaptalan veszélyérzet: léteznek adathalász oldalak, hamis banki hívások és megtévesztő üzenetek. Ugyanakkor ha valaki emiatt minden internetes szolgáltatást elkerül, elveszítheti az online ügyintézés előnyeit is.
4. A család sokszor mindent elintéz helyettünk. Ez elsőre segítségnek látszik, és néha valóban ez a legjobb megoldás. Ha azonban mindig más tölti ki az űrlapot vagy kezeli az alkalmazást, a tapasztalat nem annál gyűlik, akinek a későbbiekben egyedül is szüksége lehet rá.
A szerző ezt a fajta helyzetet passzív digitális kirekesztődésként írja le: valaki részesül a digitális világ előnyeiből, de maga nem válik önálló felhasználóvá.
És mi a helyzet Magyarországon?
A máltai arányok nem tekinthetők magyarországi statisztikának. A két ország földrajzi adottságai, szolgáltatási rendszerei és digitális szokásai eltérnek. Mégis ismerős lehet a helyzet: egy nagyszülőnek van okostelefonja, videóhívásokat indít, de az állami belépés, a digitális egészségügy vagy egy online számla ellenőrzése már bizonytalanná teszi.
Magyarországon a feladat több területen is előkerülhet: az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgár-alkalmazás használatánál, az elektronikus leletek és receptek megtekintésénél vagy egy egyszerű banki értesítés ellenőrzésénél. A belépési rendszerek különbözőek, ezért a szükséges lépéseket mindig az adott szolgáltató hivatalos felületén kell megismerni.
A Nyugdíjas Vagyok digitális segítség tudástára a fontosabb feladatokat kezdőknek is érthető formában gyűjti össze. Aki még csak most ismerkedik az okostelefonnal, az okostelefon és internet rovatban találhat további útmutatókat. Az állami szolgáltatásokhoz a DÁP és Ügyfélkapu+ útmutatói segíthetnek.
Hét lépés, amellyel magabiztosabbá válhatunk
Nem kell egyszerre mindent megtanulni. Sokat ér, ha hetente egy-egy kis feladat önállóan is sikerül.
- Válasszunk egy valóban hasznos célt. Például egy családi fotó megnyitását, videóhívás indítását vagy egy hivatalos tájékoztató megkeresését. A tanulás könnyebb, ha azonnal látható az értelme.
- A családtag ne vegye ki a telefont a kezünkből. Mutassa meg egyszer a lépést, utána kérje meg az idősebb hozzátartozót, hogy maga is próbálja végigcsinálni.
- Írjuk le a lépéseket. Egy nagy betűs papíron három-négy pont is elég lehet. A jelszavakat, PIN-kódokat és belépési megerősítő kódokat viszont ne írjuk le mindenki számára hozzáférhető helyre.
- Tegyük kényelmesebbé a telefont. Nagyobb betűk, átlátható kezdőképernyő, egyértelmű értesítések és megfelelő hangerő sokat segíthetnek.
- Gyakoroljunk tét nélküli feladatokon. Először ne pénzátutalással vagy érzékeny egészségügyi adatokkal kezdjünk, hanem alacsony kockázatú műveletekkel.
- Tanuljuk meg felismerni a gyanús helyzeteket. Azonnali utalást sürgető hívásra vagy SMS-ben érkező kódot kérő ismeretlenre ne hallgassunk. A rendőrség banki csalásokról szóló figyelmeztetése részletes példákat ad.
- Kérjünk újabb magyarázatot, ha szükséges. Nem szégyen visszakérdezni. Ha egy ügy még így sem oldható meg biztonságosan, érdemes az illetékes szolgáltató személyes vagy telefonos ügyfélszolgálatán segítséget kérni.
A pénzügyi biztonság külön figyelmet érdemel: belépési kódot és PIN-t még segítő családtagnak sem célszerű átadni. Ha egy banki művelethez tényleges képviselet szükséges, annak hivatalos, a szolgáltató által elfogadott módját kell választani.
Hogyan segíthet az unoka anélkül, hogy mindent ő intézne?
A türelem többet érhet, mint a gyorsaság. Ha a fiatalabb családtag harminc másodperc alatt megold egy ügyet, a nagyszülő legfeljebb annyit tanul, hogy ismét őt kell hívnia. Ha viszont tíz percet szánnak arra, hogy együtt végigmenjenek a lépéseken, a következő alkalom már önállóbb lehet.
Segíthet egy egyszerű családi megállapodás: hetente egyszer közösen megtanulnak valami újat, de mindig az idősebb családtag használja a saját készülékét. A cél nem a tökéletes technikai tudás, hanem az, hogy a fontos feladatokban egyre nagyobb legyen a biztonságérzet és a választási lehetőség.
Az online biztonságról korábban is írtunk: egy idős házaspárt érintő, hatmillió forintos csalási ügy példája arra figyelmeztet, hogy a családi bizalomra építő megtévesztés nem csupán az interneten fordulhat elő.
Nem az a cél, hogy mindent digitálisan intézzünk
A máltai elemzés legfontosabb tanulsága, hogy a digitális befogadás elsősorban emberekről szól, nem eszközökről. Egy új telefon önmagában nem oldja meg a bizonytalanságot, ahogyan egy letöltött alkalmazás sem garantálja, hogy valaki magabiztosan eligazodik benne.
Fontos az is, hogy ne tekintsünk mindenkit lemaradónak, aki inkább személyesen intézi a dolgait. Az életkor nem egyenlő a digitális hozzá nem értéssel, és a személyes ügyintézésnek továbbra is fontos szerepe lehet. A valódi előrelépés az, ha az idősebb emberek segítséget, érthető szolgáltatásokat és valódi választási lehetőséget kapnak.
Gyakori kérdések
Mit jelent a „silver digital divide” kifejezés?
Az idősebb korosztályt érintő digitális szakadékot: nemcsak az internethez való hozzáférés különbségét, hanem a készségek, a magabiztosság és az önálló digitális ügyintézés eltéréseit is.
Minden 65 év feletti ember nehezen használja az internetet?
Nem. Az életkor önmagában nem határozza meg a digitális készségeket. Van, aki napi szinten intézi online az ügyeit, más segítséggel használja ugyanazokat az eszközöket.
Miért nem elég, ha a családtag mindent megold helyettünk?
Mert így a fontos műveletekhez szükséges gyakorlat nem feltétlenül alakul ki. Ugyanakkor betegség, fogyatékosság vagy más akadály esetén a segítség, illetve a szabályosan intézett képviselet nélkülözhetetlen lehet.
Hol érdemes elkezdeni az okostelefon megtanulását?
Egy egyszerű, mindennap hasznos feladattal, lehetőleg türelmes segítő mellett. A Nyugdíjas Vagyok digitális útmutatói között több kezdőknek szóló anyag található.
Források
Források ellenőrizve: 2026. november 8.
- Times of Malta – Malta’s hidden silver digital divide: why many older adults are still offline, Daniel Mangani szakmai véleménycikke, 2026. november 8.
- National Statistics Office Malta – ICT Usage by Households: 2025, NR 037/2026, 2026. március 4. A 76,9%-os internethasználati és 30,5%-os digitáliskészség-adat elsődleges forrása.
- Malta Digital Innovation Authority – The digital divide in later life, az idősebb európai korosztály digitális készségeiről szóló elemzés.
- Magyar Rendőrség – Biztos, hogy a bank keres?, 2026. március 6., csalásmegelőzési tanácsok.
Kép: Xiaoqian Shen / Unsplash.
