Újabb súlyos eset mutatja, milyen hatékonyan képesek a csalók kihasználni az idősebb emberek családtagjaik iránti aggodalmát.
A rendőrség október 21-i beszámolója szerint egy tatabányai idős házaspártól összesen hatmillió forintot csaltak ki.
A módszer a jól ismert „unokázós csalás” egyik változata volt.
A sértett azt hitte, a fia került bajba
A történet október 15-én kezdődött.
Egy férfi vezetékes telefonon felhívott egy idős nőt. A sértett a telefonban a fia hangját vélte felismerni.
A hívó síró hangon azt állította, hogy börtönbe került, miután egy nő megkérte arra, hogy adjon fel egy csomagot, amelyről később kiderült, hogy kábítószert tartalmaz.
Ezután egy másik férfi vette át a telefont, aki ügyvédnek adta ki magát.
Ötmillió forintot kértek a „szabadon bocsátásért”
A csaló azt mondta, legalább ötmillió forint megfizetésével el tudja intézni a fiú szabadon bocsátását.
A beszélgetés során elkérte a házaspár személyes adatait és lakcímét is.
Ezután arra utasította őket, hogy a pénzt helyezzék ki a kerítésre.
Az idős házaspár végül hatmillió forintot adott át.
A rendőrség nem kér pénzt telefonon
Ez az egyik legfontosabb szabály.
A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint:
sem rendőr, sem más hatósági személy nem kér telefonon pénzt azért, hogy valakit szabadon engedjenek.
Ha valakit előállítanak vagy elfognak, az érintett kérheti hozzátartozója értesítését, de a rendőrség nem pénz átadására szólítja fel a családtagokat.
Mit tegyünk, ha ilyen hívást kapunk?
A rendőrség azt javasolja, hogy:
- szakítsuk meg a beszélgetést,
- ne adjunk meg további személyes adatokat,
- ne adjunk át pénzt, bankkártyát vagy ékszert,
- mi magunk hívjuk fel azt a családtagot, akire a telefonáló hivatkozott,
- gyanú esetén értesítsük a rendőrséget a 112-es segélyhívón.
A legfontosabb, hogy ne a hívó által diktált tempóban cselekedjünk.
A sürgetés a csalás egyik leggyakoribb jele
Az unokázós csalók gyakran arra építenek, hogy az áldozat ne kapjon időt a gondolkodásra.
Tipikus mondatok lehetnek:
- „Most azonnal kell a pénz.”
- „Ne szóljon senkinek.”
- „A családtagja nagy bajban van.”
- „Küldünk valakit a pénzért.”
- „Ha nem fizet, súlyos következménye lesz.”
Ha ilyen mondatokat hallunk, azonnal legyünk gyanakvók.
A hang is megtévesztő lehet
A tatabányai sértett úgy érezte, saját fia hangját hallja.
Ez önmagában is mutatja, mennyire erős lehet a stresszhelyzet hatása.
Ráadásul ma már mesterséges intelligenciával is előállítható egy valós személy hangjához hasonló beszéd.
Éppen ezért ne a hang alapján döntsünk.
A legbiztosabb módszer az, ha megszakítjuk a hívást, majd a családtagot a saját, korábban ismert telefonszámán hívjuk vissza.
Beszéljük meg előre a családban
Érdemes a gyerekekkel és unokákkal közös szabályt kialakítani:
ha valaki telefonon pénzt kér egy állítólagos családi vészhelyzetre hivatkozva, előbb mindig másik csatornán ellenőrizzük a történetet.
Akár egy csak a család által ismert ellenőrző kérdés is segíthet.
Források
Források ellenőrizve: 2026. október 25.
-
A Rendőrség hivatalos honlapja – Idős házaspártól csaltak ki hatmillió forintot
https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/idos-hazaspartol-csaltak-ki-hatmillio-forintot -
A Rendőrség hivatalos honlapja – Unokázós csalások: megelőzési tanácsok
https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/aktualis/unokazos-csalasok
