A csaló telefonhívások azért veszélyesek, mert gyakran hitelesen hangzanak. A hívó ismerheti a nevünket, banki kifejezéseket használhat, és akár olyan telefonszám is megjelenhet a kijelzőn, amely első látásra hivatalosnak tűnik.

A Magyar Nemzeti Bank 2026-ban is több alkalommal figyelmeztetett olyan csalókra, akik az MNB vagy kereskedelmi bank nevével visszaélve próbálnak bizalmas adatokat megszerezni. Az MNB internetes csalásokról szóló tájékoztatója szerint a manipuláció és a megtévesztés központi eleme ezeknek a módszereknek.

1. „Azonnal át kell utalnia a pénzét egy biztonságos számlára”

Ez az egyik legerősebb figyelmeztető jel.

Egy idegen telefonáló kérésére ne utaljunk pénzt „biztonsági”, „védett” vagy „technikai” számlára. Tegyük le a telefont, és saját magunk hívjuk fel a bankot a hivatalos weboldalon vagy a bankkártyán szereplő telefonszámon.

2. „Mondja be az SMS-ben kapott kódot”

Az egyszer használatos jóváhagyó kódok arra szolgálnak, hogy egy műveletet mi magunk hitelesítsünk.

Ha egy ismeretlen telefonáló kéri a kódot, ne adjuk meg. Mindig olvassuk el azt is, milyen művelet jóváhagyásáról szól az SMS vagy az alkalmazás értesítése.

3. „Telepítse ezt az alkalmazást, hogy segíteni tudjunk”

Az MNB külön is figyelmeztet a távoli hozzáférést biztosító alkalmazásokkal elkövetett csalásokra.

Ha egy ismeretlen arra kér, hogy AnyDesk, TeamViewer, RustDesk vagy más hasonló programot telepítsünk, szakítsuk meg a hívást.

A bank nem azért kér ilyen programot, hogy „biztonságba helyezze” a pénzünket.

4. „Ne szóljon senkinek, mert folyamatban van a nyomozás”

A titoktartásra való felszólítás gyakran arra szolgál, hogy ne legyen időnk családtaggal, banki ügyintézővel vagy rendőrrel ellenőrizni a történetet.

Ha valaki kifejezetten azt kéri, hogy ne beszéljünk senkivel, az erős figyelmeztető jel.

5. „Most rögtön döntenie kell”

A sürgetés a csalók egyik alapvető eszköze.

„Öt perce van”, „azonnal zároljuk”, „most kell jóváhagynia” – ezek a mondatok arra próbálnak rávenni, hogy gondolkodás nélkül cselekedjünk.

A Rendőrség 2026-os figyelmeztetése is azt tanácsolja: gyanús üzenet vagy hívás esetén álljunk meg, és külön ellenőrizzük, valóban attól a szervezettől kerestek-e bennünket.

6. „Az MNB-től hívom, adjuk meg együtt a belépési adatait”

A Magyar Nemzeti Bank 2026 nyarán külön figyelmeztetett arra, hogy csalók az MNB és más pénzügyi intézmények nevében még értékpapír-megtakarításokat is megpróbálnak megszerezni.

A jegybank közleménye egyértelmű: az MNB, a Magyar Államkincstár és a pénzügyi intézmények nem kérnek telefonon, SMS-ben vagy e-mailben jelszavakat és belépési azonosítókat.

Mit tegyünk, ha gyanús a hívás?

A legegyszerűbb védekezés gyakran az, hogy megszakítjuk a beszélgetést.

Ezután:

  • keressük meg a bank hivatalos telefonszámát,
  • ellenőrizzük a számlamozgásokat,
  • szükség esetén azonnal jelezzük a banknak a visszaélés gyanúját,
  • ha adatot adtunk meg vagy pénzt utaltunk, tegyünk rendőrségi bejelentést.

Az MNB 2026-os szabályozási tájékoztatása szerint a bankoknak a hét minden napján, napi 24 órában biztosítaniuk kell a pénzforgalmi visszaélések bejelentésének lehetőségét.

A témáról részletesebb alapútmutató olvasható a Nyugdíjas Vagyok online csalásokról szóló cikkében.

A csalás nem az áldozat „figyelmetlenségének” egyszerű következménye

A modern csalási módszereket tudatosan úgy építik fel, hogy hitelesnek és sürgősnek tűnjenek.

A legjobb védekezési szokás ezért egyszerű: pénzzel vagy bizalmas adattal kapcsolatos váratlan hívásnál ne döntsünk azonnal. Tegyük le a telefont, és külön csatornán ellenőrizzük a történetet.