Egyre kifinomultabb telefonos banki csalások jelennek meg Magyarországon.

A legújabb módszerek egyikében a támadók a mobiltelefon NFC-funkcióját használják ki, de fontos tisztázni: nem az NFC vagy a normál érintéses fizetés önmagában veszélyes.

A probléma akkor kezdődik, ha a csaló ráveszi az áldozatot egy rosszindulatú alkalmazás telepítésére, majd arra kéri, hogy a bankkártyát a telefonhoz érintse.

Így indulhat a hívás

A csaló banki ügyintézőnek, befektetési szolgáltatónak vagy más megbízható szereplőnek adhatja ki magát.

A történet többféle lehet:

  • pénzjóváírás jár,
  • nyeremény érkezett,
  • befektetés hozamát kell kifizetni,
  • biztonsági ellenőrzés szükséges,
  • gyanús tranzakciót kell „megállítani”.

A közös pont, hogy a beszélgetés végül egy alkalmazás telepítéséhez vezet.

Miért kérik, hogy érintsük a kártyát a telefonhoz?

A rosszindulatú alkalmazás képes lehet a kártya NFC-n keresztül olvasható adatait továbbítani a támadó rendszeréhez.

A bűnözők ezt további megszerzett információkkal, például PIN-kóddal vagy megemelt kártyalimittel kombinálhatják.

Így a fizikai bankkártya végig az ügyfélnél maradhat, mégis történhet jogosulatlan tranzakció.

A normál mobilfizetés ettől még nem lett veszélyes

Az MNB tájékoztatója szerint a hivatalos mobiltárcák – például a banki vagy ismert mobilfizetési megoldások – tokenizált fizetést használnak.

Vagyis a megszokott, hivatalos alkalmazással végzett érintéses mobilfizetés nem azonos ezzel a csalási módszerrel.

A kockázat a megtévesztéssel telepített rosszindulatú alkalmazás és a csaló utasításainak követése.

Öt kérés, amelynél azonnal gyanakodjunk

Szakítsuk meg a hívást, ha ismeretlen telefonáló arra kér, hogy:

  1. telepítsünk egy alkalmazást,
  2. érintsük a bankkártyát a telefonhoz,
  3. adjuk meg a PIN-kódot,
  4. emeljük meg a kártyalimitet,
  5. diktáljunk be SMS-ben érkező banki jóváhagyó kódot.

Ezek közül már egyetlen ilyen kérés is elég ok arra, hogy ne folytassuk a beszélgetést.

Mit tegyünk helyette?

Tegyük le a telefont.

Ezután a bankot mi magunk hívjuk fel a bankkártya hátoldalán vagy a pénzintézet hivatalos weboldalán szereplő telefonszámon.

Ne a hívó által megadott számot használjuk.

Ha már telepítettünk ismeretlen alkalmazást vagy adatot adtunk meg:

  • azonnal értesítsük a bankot,
  • szükség esetén tiltsuk le a bankkártyát,
  • változtassuk meg a releváns belépési adatokat biztonságos eszközről,
  • tegyünk rendőrségi bejelentést.

Az idősebb családtagokat is érdemes figyelmeztetni

A módszer nem kizárólag a 60 év felettieket célozza.

Ugyanakkor a csalók gyakran tudatosan építenek a tekintélyre, a sürgetésre és a telefonos ügyintézésbe vetett bizalomra.

Érdemes egyetlen egyszerű családi szabályt megbeszélni:

Banki ügyben ismeretlen kérésére nem telepítünk alkalmazást, nem adunk meg kódot és nem érintjük a bankkártyát a telefonhoz.

Kapcsolódó rovat: https://nyugdijasvagyok.hu/category/digitalis-vilag/online-csalasok/

További technológiai háttér: https://techmagazin.hu/

Források

Források ellenőrizve: 2026. október 19.

  1. 24.hu – Banki csalások toplistája, új NFC-s módszer terjed; Kósa Anna, az Erste Compliance vezetőjének tájékoztatása, 2026. október 5. https://24.hu/fn/gazdasag/2026/10/05/banki-csalasok-toplistaja-nfc/

  2. Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet – Mobilról ATM-hez, így másolják le a kártyát; NFC-technológiát kihasználó rosszindulatú alkalmazások és telefonos megtévesztés. https://nki.gov.hu/it-biztonsag/hirek/mobilrol-atm-hez-igy-masoljak-le-a-kartyat/

  3. Magyar Nemzeti Bank – Mobiltárca; az NFC-alapú hivatalos mobilfizetés működése és tokenizációja. https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/bankszamlak/szolgaltatasok/mobiltarca

Megjegyzés: az NFC normál, hivatalos mobilfizetésben alkalmazott technológia. A cikkben bemutatott veszély a csaló alkalmazással és megtévesztő telefonos utasításokkal együtt jelentkezik.