Az idősebb vásárlókat célzó megtévesztő értékesítési módszerek ellen országos ellenőrzés indult. A Baranya Megyei Kormányhivatal 2026. november 6-i közleménye szerint a fogyasztóvédelmi hatóság a termékbemutatók, egészségmegőrző ajánlatok és online vásárlások kockázataira is felhívja a figyelmet.

A cél nem az, hogy minden értékesítőt gyanúsnak tartsunk. Sokkal inkább az, hogy felismerjük, mikor siettetnek, mikor hiányzik a világos tájékoztatás, és mikor kell segítséget kérni. Az alábbi hét figyelmeztető jel nyugdíjas olvasóink számára különösen hasznos lehet.

Miért foglalkozik most ezzel a fogyasztóvédelem?

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság szakmai irányításával országos témavizsgálatot rendeltek el az időskorú fogyasztókat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítésére. A november 6-i kormányhivatali beszámoló szerint Baranyában az időseknek szervezett előadásokon az internetes vásárlások, az egészségmegőrző szolgáltatások és a termékbemutatók veszélyeiről is szó volt.

A budapesti kormányhivatal korábbi részletes tájékoztatása szerint a hatóságok többek között a sürgős házkörüli javítások, a házaló értékesítés, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és az időseket célzó online ajánlatok gyakorlatát is vizsgálják.

7 figyelmeztető jel egy ajánlatnál

1. „Csak ma érvényes” – nem hagynak időt átgondolni

A sürgetés önmagában nem bizonyít csalást, de intő jel. Ha drága termékről vagy szolgáltatásról van szó, célszerű legalább egy napot kérni, és összehasonlítani más ajánlatokkal. Ha erre nincs mód, érdemes nemet mondani.

2. Ingyenes egészségügyi vizsgálatra hívnak, majd drága terméket kínálnak

Az NKFH termékbemutatókról szóló útmutatója szerint előfordulhat, hogy egészségügyi állapotfelmérést követően, akár telefonon próbálnak drága készüléket vagy más terméket értékesíteni. Az ilyen alkalom nem helyettesíti az orvosi diagnózist. Súlyos betegségre utaló állításoknál kérjünk független szakorvosi véleményt.

3. Nem derül ki pontosan, ki a kereskedő

Egy tisztességes ajánlatnál világosan azonosítható a cég, az áru vagy szolgáltatás, a teljes ár és a szerződéses feltételek. Ha csak telefonszámot kapunk, és nem tudjuk, kivel szerződünk, inkább ne fizessünk előre.

4. A „kedvezmény” mögött részletfizetés vagy hitel van

Sokaknak csak a havi törlesztőt mondják el, a teljes összeget nem. Vásárlás előtt kérdezzük meg: mennyi lesz minden költséggel együtt a fizetendő összeg? Egy többéves kötelezettségnél a kis havi díj is jelentős összeggé állhat össze.

5. A vásárló családtagjától, ismerősétől próbálják elszigetelni

Ha egy értékesítő szerint „erről nem kell senkinek szólni”, vagy rosszallja, hogy tanácsot kérnénk, az komoly figyelmeztető jel. Nagyobb vásárlás előtt hasznos lehet egy megbízható hozzátartozó vagy független szakember véleménye.

6. A szerződést nem adják oda, vagy nem magyarázzák el

Mindig kérjünk írásos dokumentumot, olvassuk el a vásárlás, jótállás, elállás és panaszkezelés feltételeit. Ha a dokumentumot nem tudjuk nyugodtan átnézni, ne írjuk alá azonnal.

7. A termék olyan eredményt ígér, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen

„Biztos gyógyulás”, „csodás megtakarítás”, „garantált hozam” – az ellenőrizhetetlen, túlzó ígéretekre különösen figyeljünk. Egy termék reklámja nem független orvosi, pénzügyi vagy fogyasztóvédelmi szakvélemény.

Visszaléphetünk-e a termékbemutatón kötött szerződéstől?

Sok esetben igen. Az NKFH hivatalos tájékoztatása szerint az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződéseknél főszabály szerint 14 napos, indokolás nélküli elállási jog illeti meg a fogyasztót. Vannak kivételek, ezért a pontos feltételeket mindig az adott szerződés és a jogszabály alapján kell megítélni.

Ha élni szeretnénk az elállással, írásban, igazolható módon érdemes közölni. Őrizzük meg a levelet vagy e-mailt, a számlát, a szerződést és a visszaküldés igazolását. A hatósági tájékoztató szerint az elállási jogról az értékesítőnek előzetesen tájékoztatnia kell a vásárlót; ennek elmulasztása a határidőre is hatással lehet.

Fontos, hogy egy személyesen, hagyományos üzletben megvett termékre nem minden esetben jár automatikusan ugyanez a 14 napos elállási lehetőség. A vásárlás módja lényeges.

Mit tegyünk, ha már aláírtunk egy kétes szerződést?

  1. Gyűjtsük össze a dokumentumokat: szerződés, számla, reklámanyag, üzenetek, fizetési bizonylatok.
  2. Írjunk a vállalkozásnak: fogalmazzuk meg a panaszt vagy a határidőn belüli elállási szándékot.
  3. Ne adjunk át újabb pénzt nyomás hatására: a vitatott összeget és az esetleges további kötelezettségeket előbb ellenőriztessük.
  4. Kérjünk fogyasztóvédelmi tanácsot: tájékozódhatunk az NKFH oldalán, és egyedi szerződéses vitánál a békéltető testület is segíthet.
  5. Ha kifejezetten bűncselekmény gyanúja merül fel, tegyünk bejelentést a rendőrségen. Azonnali veszélyhelyzetben a 112 hívható.

Az interneten ugyanilyen fontos az óvatosság

Webáruházakban a félrevezető akciós ár, a hamis visszaszámláló és a nehezen azonosítható kereskedő is gondot okozhat. Vásárlás előtt nézzük meg a cég adatait, a visszaküldési feltételeket, és ne fizessünk olyan linken, amelyet váratlan üzenetben kaptunk.

A telefonos és online megtévesztési módszereket korábban részletesen bemutattuk a magazin Online csalások és adatvédelem rovatában. Konkrét példát is találhatunk az idős házaspárt érintő pénzátadási csalásról szóló cikkünkben, bár az nem kereskedelmi szerződés, hanem más típusú bűncselekmény volt.

A legjobb védekezés sokszor a legegyszerűbb: ne döntsünk nyomás alatt, ne szégyelljünk segítséget kérni, és nagyobb összegű kötelezettség előtt ellenőrizzük a feltételeket.

Források

Források ellenőrizve: 2026. november 6. A fogyasztói jogok egyedi szerződéses megítélése eltérhet.

Borítókép forrása: AI-illusztráció..